Puskás Béla: TEMETŐK ÜZENETE

Puskás Béla Temetők üzenete című könyve a Somogy megye temetőiben nyugvó neves személyek síremlékeit, sírhelyeit mutatja be. A könyvben olvashatunk a születés és a halál felfogásainak magyarázatáról, a különféle temetkezési szokásokról, a temetőkertészetről. Néhány somogyi temető történetének bemutatása után pedig több száz oldalon neves személyek életrajzát találjuk, a síremlékükről készült színes fotóval illusztrálva, településenkénti bontásban.

A könyv borítóját a kaposvári Keleti temető egyik legszebb és máig leglátogatottabb zarándokhelye, Csilla gyönyörű sírja díszíti.

A 83. oldalon találjuk Csilla rövid életrajzát és egy szép fotót a Melocco Miklós által készített sírról.

"1969. január 20-án Fonyódon született. Általános és gimnáziumi tanulmányait is szülővárosában végezte. 1985-ben indult szépségkirálynő választáson, amelyet megnyert. A fiatal, tapasztalatlan lány nem tudott mit kezdeni az óriási népszerűséggel, az állandó szerepléssel, a nyilvánosság állandó jelenlétével.
1986-ban, 17 évesen öngyilkosságot követett el. A kaposvári Keleti temetőben helyezték örök nyugalomba. Csodálatos síremléke, Melocco Miklós alkotása, zarándokhely lett a temetőbe látogatók számára."

A könyv 2001-ben jelent meg Puskás Béla kiadásában. ISBN: 963 440 465 0.
Jelenleg Kaposváron a Somogy Megyei Temetkezési Kft.-nél, illetve a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban (Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága) lehet érdeklődni arról, hogy hol lehet megvásárolni.

Riskó Géza: R-GO

Riskó Géza újságíró 1986-ban megjelent könyve az akkor hihetetlen népszerűségnek örvendő R-GO együttesről szól. Bemutatja - riportokon keresztül - az együttes tajgait, majd felvázolja a zenekar addigi pályájának fő mozzanatait.
A mi szempontunkból a lényeg a könyv 222. oldalán található - az utolsó beszélgetés Szikora Róberttel a kötet lezárása előtt:

"1986. júliusi beszélgetés

...tragikus hirtelenséggel
elhunyt Molnár Csilla Andrea
17 éves tanuló, fonyódi lakos,
aki 1985-ben elnyerte a
"Magyarország Szépe" címet.

- Ne haragudj, ha most nem fog az agyam.. Én is tagja voltam a zsűrinek.. részt vettem a komédiában, ami a tragédiához vezetett. Most már órák óta csak a kislányra tudok gondolni.
- Szegény kis szépségkirálynő. Látod, eszembe sem jutott, hogy te is ott ültél a zsűriben.
-És közben arra gondoltam: Na és?! Majd kimondjuk valakire, hogy Magyarország szépe - és aztán..? Néztem őket, vajon milyen gondolatok forognak ezeknek a magabiztos léptekre így-úgy megtanított, naiv lányoknak a fejében? Mit remélnek? Kik és milyen mézesmadzagokkal szédítik őket?
- S most tegnap, vajon mi járhatott a fejében, hogy egyszercsak abbahagyta a felszolgálást kifőzdéjükben, a fonyódi Muskátliban, hogy felmenjen a lakásba és bevegye apja 24 darab szívgyógyszerét? Amitől az ő szíve megállt..
- Nemcsak a versenyről ismertem. Egy volt kollégám udvarolt neki. Egy ideig. Mikor összeszaladtam velük, azt mondja a kislány: mindenkit sokkal jobban foglalkoztatnak, mint őt. Miért? Azt mondja, "engem nem mernek mindenfélére megkérni"..
- A többiekkel ellentétben, ő nem hagyta magát meztelenül fényképezni a nyugati magazinoknak.
- Persze ma, a nudista és nem nudista stranddivat mellett, nem különösebb kérdés egy aktfotó. De aki nem óhajt ilyesmihez pózolni, azt hagyják békén! Ezt a kislányt már a verseny eredményhirdetésénél megalázták. A nemtudomhányadik helyezett kapott egy év amerikai szerződést, neki felajánlották egy magyar áruház reklámszerződését. Egy évre összesen 50 000 forintért. Nem volt semmije, nagyon rosszul ment neki. Ott volt a szülők kifőzdéje Fonyódon, hazamehetett felszolgálni.
- Ott meg már kilógott a környezetéből.
- Szörnyen magányos volt. Lehet, hogy már előtte is, a gimnáziumban. Benevezett a versenyre, s azt hitte, ha megnyeri, abban a pillanatban megváltozik a világ. Aztán semmi sem változott, csak beszennyeződött szemében a világ.
- Elvitték Máltára, európai harmadik lett.
- Ott is csak azt tapasztalta, hogy a legmagasabb pontszám akkor ér valamit, ha megadják. Kisebb pontszámmal elé raktak egy francia és egy svéd lányt.. Nem értette. Értelmes kislány volt, valamit hallott a lapokból, televízióból a szépségkirálynők karrierjéről, dollárszázezrekről, filmfőszerepekről. Valamit képzelt, és nem bírta ki, hogy a valóságban minden más. Hogy is lehet kibírni, ha valaki egyszerre kislány és nagylány, szépségkirálynő és kifőzdei felszolgáló? Mikor már csömöre volt, az anyukája még bíztatta. Dehát az anyukája is honnan tudta volna, mi kavarog az ilyen vállalkozások körül?
- Azt mondják, aki öngyilkos lesz, gyáva.
- Szerintem emberfeletti bátorság kell hozzá. És valami teljesen felborult idegállapot. Néha, amikor válságban voltam és netán arra gondoltam, hogy ilyenkor szoktak öngyilkosok lenni az emberek, mindig úgy éreztem: gyáva lennék hozzá. Dehát ezt lehet ide-oda forgatni, magyarázni.
- Ott a zsűriben...
- ..nem éreztem jól magam. Mikor hívtak, jópofa játéknak képzeltem. Felállítottam magamnak egy saját értékelő skálát: 1. Melyikbe tudnék beleszeretni első látásra? 2. Először a szemét nézem. Aztán az arcát. És csak végül a testét.. A valóságban azt láttam, hogy néhány zsűritagnak előre megvolt a jelöltje, összesúgtak-búgtak, egyesek úgy pöffeszkedtek, akár egy telizsebű lókupec. Mintha nem díjaznák, hanem vásárolnák a szépséget.
- Már folyik az újabb, idei válogatás.
- Láttam egy lányt, zöld ruhában, biztos, hogy a legszebb mind között. Kiesett. Lehet, hogy akik gyűjtögették a szavazati pontokat, rosszul adták össze fejben a ráesőket. Próbáltam reklamálni, de azt sem tudtam, mi a neve. Talán így jobb neki. Talán lesz egy fiú, a szépségére méltó, akivel boldog lesz. Kimarad a teste a szex-magazinokból, de bekerülhet a tekintete egy boldog családi albumba. Egy igazságtalanság árán talán egy öngyilkossal kevesebb lesz.."

Megjelent 1986-ban a Zeneműkiadó Vállalat gondozásában. ISBN: 963 330 642 6
A könyv antikváriumokban még fellelhető.

Havas Henrik: PRO DOMO
avagy
Fejezetek a 80-as évek
sajtótitkaiból

"A Pro Domo latin kifejezés, annyit jelent ház-ért. Tágabb értelemben: hazai használatra. Ez volt a neve annak a rádió Hírszerkesztőségében levő kopott határidőnaplónak, amelybe azokat az üzeneteket jegyezték fel, amelyekhez a Hírszerkesztőség újságíróinak igazodni illett, amelyet illett betartani. Ezeket az üzeneteket a Pártközpontban vagy csak a röviden Táj. Hiv.-nak becézett Tájékoztatási Hivatalban fogalmaztak meg. A Pro Domo bejegyzései különösen izgalmas időpontban keletkeztek. 1986. január 1-től 1988. október 18.-ig írtak ebbe a különleges üzenőfüzetbe. Abban az időben születtek a bejegyzések, amikor Csernobilban a robbanás történt, amikor a Bős-Nagymaros vita volt, amikor a romániai falurombolások miatt tiltakozások kezdődtek Erdély ügyében, amikor Kádár makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy nincs válság, holott az ország gazdasági-politikai válságban volt, amikor tojástáncot járt a magyar külpolitika Izrael és az arab államok közötti egyensúly dolgában, amikor Kínából delegációk érkeztek, hogy tanulmányozzák a magyar gazdasági rendszert, amikor öngyilkos lett a szerencsétlen sorsú első magyar szépségkirálynő, amikor eladósodtunk a világ pénzpiacain, amikor kézzel irányították a sajtót, amikor...
A szerző által összeállított kötet azonban nemcsak a Pro Domo szűkszavú utasításait és információit tartalmazza, hanem megszólaltatja a kor irányítói közül azokat is, akiknek véleménye van azokról az évekről. Berecz János, Fekete János, Angyal Ádám és Lakatos Ernő mellett újságírók és közéleti személyiségek fejtik ki véleményüket. A Pro Domo izgalmas, olvasmányos kortörténeti dokumentum."

Mindamellett számos szerkesztési hibára, figyelmetlenségre bukkanhatunk a könyvben, a Csillához kötődő néhány résznél is.

Csillával kapcsolatos írások, hivatkozások a könyvben:

60. oldal:
(1986.) július 21. "Ne nagyon beszéljünk a szépségversenyről. (Az öngyilkosság kapcsán kiderült egy csomó disznóság.)"
Lábjegyzetben: "Magyarországon 1934 után 1985 októberében rendezték az első szépségkirálynő-választást, amelyet Molnár Csilla, egy fonyódi magánétkezde tulajdonosának lánya nyert meg. A máltai világszépe választáson harmadik lett. Tanulmányait magántanulóként folytatta, hogy elég ideje legyen fellépésekre, élménybeszámolókra, hostess-i (akkor még úgy mondták: háziasszonyi) teendők ellátására. A lány 1986 júliusára omlott össze, ebben közrejátszottak a körülötte keltett felfokozott légkörből adódó családi és magánéleti problémái is. Búcsúlevelében ezt írta: >>Anyuka, nem bírom tovább....<< Az öngyilkosságot követően a szépségversenyt szervező Magyar Média Reklám és Propaganda Szolgáltató Leányvállalat a jelentkezési korhatárt tizenhatról tizenhét évre emelte."

Megjegyzés: tévedések vannak a szövegben, ugyanis Csilla nem világszépe, hanem Európa-szépe versenyen indult. Búcsúlevelében pedig nem írta az idézett mondatot.

61. oldal:
(1986.) augusztus 4. "Hagyjuk a szépségkirálynőt. Rádió miért foglalkozott a somogyi öngyilkossággal? A szépségkirálynő választás ráfizetéses volt, nem volt engedély (?), a társadalmi visszhang negatív volt, az idén lesz, de nem lesz döntő (?).

98. oldal:
(1987.) február 14. "Filmszemle lesz - Széplányok ne sírjatok című film - ne asszociáljunk a szépségkirálynő öngyilkosságára (a film erről szól)."
Lábjegyzetben: "Dér András és Hartai Gábor filmje, a Szépleányok, ne sírjatok különdíjat kap a mannheimi filmfesztiválon."

Megjegyzés: tévedések itt is. A filmet keveri Mészáros Márta filmjével. A Szépleányok, ne sírjatok c. filmet Mészáros Márta rendezte, míg a Szépleányok című dokumentumfilmet, mely az 1985-ös szépségversenyt dolgozza fel, Dér András és Hartai László (és nem Hartai Gábor).

120. oldal:
(1987. május 25.) "Szépleányok című filmmel jól foglalkoztunk."

Alexandra Könyvkiadó, ISBN 963 368 149-9. Könyvesboltokban, on-line antikváriumokban megvásárolható.

TABLÓK KÖNYVE

A fonyódi Mátyás Király Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola ebben a kötetben adta ki az intézmény 1961-től 2003-ig ívelő történetének ma még fellelhető tablóit. A könyv kiadását sok kutatómunka előzte meg: nyugdíjas tanárok, volt tanítványok is segítettek az anyag összegyűjtésében.

A könyvben megtalálható Csilla osztályának tablója is (IV.B osztály, 1983-1987). Az osztály 1987-ben érettségizett, így Csilláról sajnos hivatalos tablókép már nem kerülhetett fel, hanem egy olyan fotó, amely halála előtt nem sokkal készült.

Sajnálatos módon a könyben, a tabló alatt külön feltüntetett osztálynévsorban hiába kerestem Csilla nevét.
Valószínűleg elírták, így Molnár Erzsébetet találtam Molnár Csilla helyett..

A könyvet kiadta a Mátyás Király Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola 2003-ban.
ISBN 963 206 945 5.
Fonyódon az Eötvös Károly Városi Könyvtárban megtalálható, illetve helyi könyvesboltokban, vagy a gimnáziumban lehet érdeklődni róla.