"A választás, a verseny, természetesen nem életre-halálra szól." (Idézet az 1985-ös szépségverseny programfüzetéből.)

-Az elődöntőben Csilla holtversenyben első lett Kruppa Judittal, na, akkor elkezdett özönleni a pletykaáradat, jöttek a telefonok, a névtelen levelek. Akkor még nem tudtunk a bejelentésekről. Ilyeneket mondtak, hogy majd Pesten mutasd meg, idáig még elért a Molnár Pista keze, meg hogy megvettük a zsűrit. Pedig a férjem még ruhát venni sem engedett, nagyrésze kölcsönruha volt, a cipő is. A férjem teljesen ellene volt az egésznek, lehet, hogy rossz sejtése volt. Végigveszekedtük a nyarat, a középdöntőben pedig negyedik lett a Csilla, és végül is az ember örült a sikerének. Csilla pedig annak, hogy bejutott a döntőbe.
-Mi történt ott a kulisszák előtt, s mi a kulisszák mögött?
-Mikor a Fórumban volt pesten a középdöntő, akkor már nem volt négyezer forintom, hogy szállást szerezzek. Geleta Pál fotóriporter ajánlotta fel, hogy nála megalhatunk, ugyanis mindig vittem magammal azt a kis pincérlányt, aki nálunk volt alkalmazásban, hogy Csillának legyen társasága, ne legyen egyedül, kiszolgáltatva. Amikor ott ültünk már a Fórumban benn, műsor előtt jött Csilla, tiszta ideg volt, mondja, hogy anyuka, baj van. Azt mondták, úgy tudom, a Szalma László, a Média alkalmazottja, hogy amennyiben nem írja alá a szerződést, utazhat haza, nem indulhat. Most mit csináljunk, ha már itt vagyunk, aláírtam a szerződést. Itt negyedik lett. Még a Geleta Pali is mondta, hogy nem kell ám mondani a Pistának, férjemnek, tudod milyen hülye, úgyse lesz az egészből semmi.
-Önök honnan ismerték Geleta Pált?
-Ő a rendőrújságnak dolgozott, s a rendőröknek a zöme itt szokott nálunk étkezni. S ők ajánlották neki Csillát címlapfotóra, mikor itt járt Fonyódon. Így került a Szabad Föld címlapjára.
-Még a verseny előtt?
-Igen, már benevezett, de még nem szerepelt a versenyen.
-Térjünk vissza a döntőre.
-A verseny után, amikor Csilla már nyert, s láttam rajta, hogy örül, teljesen összeomlottam, nem tudtam elképzelni, hogy mi lesz, az apja mit szól hozzá, mivel jár ez az egész. Fölmentem a színpadra, mert a közönségből sokan mentek gratulálni és a barátnőm, a Toldi Mária, a volt énekesnő mondta, hogy menjek én is, úgy illene. Fölmentem, s mondták, hogy ami bort kapott a lányom, vigyem be az öltözőbe, mert a Csillát ki kell menteni ebből a tömegből. Bevittem és háromnegyed óra hosszat álltam ott, s a Csilla nem jött. Kimentem és senki nem tudott semmit a lányomról. Képzelheti, egy anya mit érez ilyenkor. Mindenre gondoltam, hogy történt vele valami, elrabolták, megölték, mit tudom én, és később derült ki, hogy otthagyták egyedül a kongresszusi központban, mindenki elment, végül a tizenhat éves lányomat egy idegen vitte el szívességből a szállására. Előre, még a döntő előtt annyit tudtunk, hogy a Csilla számításba se jöhet, mert voltak jelöltek már a győzelemre.
-Ezt honnan tudták?
-Hát például a Geleta mondta, hogy a Csilla labdába se rúghat a döntőn, mert megvannak az elképzelések, hogy milyen legyen a magyar szépségkirálynő, hogy milyen kebel és fenék kell a győzelemhez. Csilla éretlen volt ehhez képest, s a Pali azt mondta, hogy a Csilla egészen más típus, mint az előzetes elképzelés, s a fotók alapján már ki van válogatva, hogy ki fog győzni. Csilla sírva fakadt és nem akart elmenni a versenyre. Azt mondta, hogy ha ez így van, akkor miért csinálják ezeket a versenyeket.
-Akkor hogyan nyerte meg a lánya mégis a szépségversenyt?
-Kiderült aztán. Itt volt nálunk a médiás Szalma László és ő mesélte, hogy este nyolckor kezdődött a verseny, de ha ő tudja, hogy van telefonunk, akkor ide tudott volna szólni már hatkor, hogy mit adna azért, ha a lánya első lenne, mert ő akkor már tudta a végeredményt. Ötkor kezdődött a főpróba, felvonultak a lányok, teljesen név nélkül, ismeretlenül, sorszám nélkül, a zsűrinek pedig fel kellett írni az első ötöt. Csilla akkor a középmezőnyben végzett. Erre felállt az Ernyei Béla, nem ismerte egyébként a lányomat, s elmondta a nemzetközi mércéket ott a zsűrinek, ne azt nézzék, kinek szép a segge, milyen a melle, az összhatást kell nézni és olyat választani, aki Magyarországot az Európa-, meg a világversenyen képviselni tudja. Erre a lányokat újra kivonultatták, s akkor a Csilla a zsűri kilencven százalékánál szerepelt. Így nyert. Ekkor jöttek újra a telefonok, a névtelen levelek, meg a feljelentések.
-Hol jelentették fel Önöket?
-Adóközösség, SZTK, népi ellenőrzés. Az adóközösségi ellenőr épp azon a napon jött, amikor Csilla meghalt.
-A győzelemmel nem járt újabb szerződés-ajánlat?
-De igen. Mindjárt ott a verseny után bevittek egy raktárba, s ott volt a Centrumnak a reklámfőnöke, megkínált pezsgővel, gratulált és mondta, hogy szerződést ajánl a Csillának ötvenezer forint értékben, kizárólagos joggal, mint a Centrum háziasszonya fog szerepelni. Én mondtam, hogy elnézést, de nem tudok semmit aláírni, a férjem beteg, négy napja morfiumozzák, injekciózzák, én pedig a férjem beleegyezése nélkül semmit alá nem írok. Próbálták magyarázni, hogy milyen sok az az ötvenezer forint, s mondták, cinikus vagyok, mert én meg azt mondtam, ötvenezer forintot az OTP-nél is fel lehet kölcsönbe venni, s mi nem vagyunk ráutalva az ötvenezer forintra. Éjjel le akartak hozni Fonyódra, hogy én éjjel a fekvő beteg férjemmel egyezzek meg, mert nekik másnap a sajtótájékoztatón ezt be kell jelenteni. Udvariasak voltak, de erőszakosak is. Gondolkodási időt kértem és nem írtam alá a szerződést. Bennünket nem keresett senki, hogy na, egy tizenhat éves falusi lány megnyerte a szépségversenyt, ezzel mi jár, akár jog, akár kötelesség. Elvártuk volna, legalább jóindulatból.

(Folytatjuk.)

Halmágyi Miklós
Fotó: Benkő Sándor