(Ismeretlen újság)

1997

TÜKRÖM, TÜKRÖM!

"Hazánkban a háború előtt utoljára 1934-ben tartottak szépségkirálynő-választást. pontosan ötven évvel később a szervezők hozzáláttak egy újabb, ahhoz hasonló verseny szervezéséhez... A résztvevők csak 16 és 27 év közötti hajadonok lehettek, akiknek testmagasságuk meghaladja a 160 centimétert. A magyar Média felhívására kétezren jelentkeztek. 1985 októberében a Budapest Kongresszusi Központban hirdették ki a végeredményt: Magyarország Szépe a 16 éves, 178 centi magas Molnár Csilla Andrea lett, egy fonyódi magánétkezde tulajdonosának lánya."
(Részlet a Népszabadság 1986. július 14-i számában közölt riportból.)

Szépségkirálynőnek lenni mindenütt a világon óriási lehetőségeket jelent. Az egyszer elnyert címből a királynő - ha ügyes - akár élete végéig profitál.

Vajon így van ez nálunk is?

Molnár Csilla Andrea 16 éves fonyódi diáklány néhány hónappal a korona átvétele után öngyilkos lett. A tragédia után az édesanyja így nyilatkozott: "Mindenki üzletet szimatolt, mucsainak neveztek bennünket, kezdtek körülöttünk rajzani a legkülönbözőbb ajánlatokkal, de higgye el, hogy a lányomnak a legszebb emléke az volt, amikor királynőként megérkezett Fonyódra a balatoni gyorssal. Az állomáson legalább kétszáz ember várta, a hangosbemondó köszöntötte, ahogy a rengeteg csomaggal lekászálódott a vonatról."
Halála után néhány évig nem választottak új királynőt. Később már feltételként szabták, hogy csak a 18. életévüket betöltött lányok jelentkezhetnek szépségversenyre. A felnőtt királynőkkel is gond volt.

Gerlóczy Magdolna, az 1989. évi Miss Hungary a sajtónak adott nyilatkozataiban felrótta például a versenyt rendező Multimédia Kft.-nek - amelyik a Miss World világverseny magyarországi licenctulajdonosa volt akkoriban -, hogy nem megfelelően menedzselték őt, hiszen királynői hónapjai alatt alig kapott lehetőséget szépsége kamatoztatására.
Erről egyik nyilatkozatában így beszélt: "Attól a pillanattól, hogy aláírtam a szerződést, rengeteg hátrányom származott belőle. Csak akkor vállalhattam bármiféle munkát, ha rajtuk keresztül szerződtem. Ez idáig rendjén is lenne. A kellemetlenségeim abból adódtak, hogy a lehetséges partnerek többször elutasítotak, mondván, a Multimédia nem megbízható cég, velük nem szerződnek. Ezt nemcsak Magyarországon, de külföldön is tapasztaltam. Ha viszont ők szereztek munkát, köteleztek a megjelenésre, ha tetszett nekem, ha nem. Hozzáteszem: neves külföldi együtteseknek nyolc-tíz százalékot, nekem húsz százalékot kellett leadnom a gázsimból..."

Két évvel később, 1991-ben igazi botrány tört ki. Nem sokkal a verseny után kiderült, hogy Bálint Antóniáról, a királynőről és Rába Tímeáról, a második helyezettről korábban aktfotók jelentek meg nyugati magazinokban. Emiatt nem csupán elnyert címüktől, hanem ajándékaiktól - márkás autóktól - is megfosztották őket. De a hölgyek a koronát sem adták vissza. Így a pótszépségversenyen a pótkirálynő - aki az eredeti verseny harmadik helyezettje volt - csak aranyozott pótkoronát kaphatott.

A későbbi fejleményeket már meglehetősen nehéz követni. Az elmlt években sokfelé rendeztek szépségversenyt kis hazánkban. Ha valaki megszerzi ugyanis valamelyik világverseny licencjogát, vetélkedőt hirdethet szép lányoknak.
Versenye válogatja, hogy kiből lehet nyertes. Van, ahol a befektetett pénzére hivatkozva a szponzor dönt vagy egy befolyásos ember pártfogol valakit, másutt az előbbi igényeket megpróbálják összhangba hozni azal is, hogy a királynőnek egy világversenyen Magyarországot kell képviselnie.

Kruppa Judit az 1985-ös vetélkedés második helyezettje volt. Dunaújvárosi óvónőként 19 évesen jelentkezett az akkori, első megmérettetésre.
- A verseny Molnár Csilla Andrea miatt tragikus emlékű. Nekem jó ugródeszka volt, az akkori helyezésemnek köszönhetem a legtöbb dolgot, amit elértem az életben. Igaz, sokat is bántottak minket. Nehéz volt tudomásul venni, hogy hirtelen a figyelem középpontjába kerültünk, és az újságírók szabadon vájkálhattak a magánéletünkben. Mindezt biztos családi háttérrel és bizonyos lelki érettséggel lehet csak elviselni.
Judit a szépségverseny után a Skála áruház háziasszonya lett. Később műsorokat vezetett a televízióban, és főszerkesztője volt egy nőknek szóló lapnak.
- Csodálatos emlék az az év, amikor úgy érezhettem, hogy minden körülöttem forog - emlékezik Kruppa Judit. - De aztán hirtelen megszűnik a nyüzsgés az ember körül. Ekkor kell okosan továbblépni. Furcsa, de mostanában például sokkal több ajánlatot kapok reklámfilmekre, mint néhány évvel ezelőtt. Valószínűleg megértem a háziasszonyszerepre, akivel mosóport és leveskockát lehet eladni. Időnként elgondokozom: a szépségemnek, a versenyhelyezésemnek köszönhetem, hogy ismert lettem. De ez azért nem olyan teljesítmény, mintha olimpiai bajnokságot nyertem volna. Ha belekezdek bármibe, nekem előbb mindig be kell bizonyítanom, hogy nemcsak egy üresfejű szép nő vagyok.

A lányok többsége azért jelentkezik szépségversenyre, mert szeretne változtatni addigi életén: pénzt, hírnevet, karriert, esetleg gazdag férjet remél. Van, aki ismeretségeket szeretne kötni, esetleg csak a kulisszák mögé akar pillantani. Két éve például egy láy húsz kilót lefogyott azért, hogy elindulhasson a megmérettetésen. Neki már ezért megérte.

A magyarországi szépségversenyek kevés szponzort tudhatnak maguk mögött. A cégek nem nagyon látnak fantáziát abban, hogy a királynővel ajánlgassák termékeiket. Egyes vélemények szerint a Magyar Televízió - amely óriási reklámlehetőséget biztosíthatna - mostohán bánik a versenyekkel: legfeljebb rövid összefoglalókat ad róluk.

Az áruházak rendre megszüntették háziasszonyi állásaikat, a győztesek hiába várják, hogy gondtalan megélhetést biztosító szerződésekkel halmozzák el őket. Marad a lehetőség, hogy talán modellként kapnak munkát.

A szépségversenyen elért helyezés azonban nem túl jó ajánlólevél a modellügynökségek számára.
- A magyar lányok sépek, mégis kevés az igazán tehetséges közöttk - állítja Pocsai Alex, a New Image Models ügynökség vezetője. - Nem beszélnek nyelveket, nem elég talpraesettek és műveltek, nem tudják megnyerni a megrendelőket, nem képesek alárendelni magukat a feladatnak, és keményen dolgozni. Hozzánk is jöttek már szépségkirálynők, de nem nagyon tudtunk velük mit kezdeni.
A magyar divatszakmára rossz évek járnak mostanában. Kevés a divatbemutató, hiszen a többség számára megfizethetetlenek a divattervezők alkotásai. A bemutatókon szinte mindig ugyanazokat az arcokat látni, akik még lépést tudnak tartani az árakkal. Ebből is következik, hogy kevés szép lány él meg itthon modellkedésből.
- Nyugatról átvett hóbort, hogy ennyi szépségversenyt rendezünk. A lányok ráadásul nem kapnak további munkalehetőségeket. A magyar divatvilág nagyon szűk, zárt szakma, ahová kívülről nehéz bejutni, komoly karriert befutni pedig szinte lehetetlen. Itthon nincs szükség állandóan új arcokra, egy-egy magazin ugyanazt a megbízható, kipróbált négy lányt váltogatja éveken át a címlapján - mondja Geo Tóth fotóművész.

Magyarországon a Miss Universe Hungary szépségversenyt 1992 óta minden évben megrendezik. Fásy Ádám, a rendezvény nemzeti igazgatója roppant büszke arra, hogy királynői a világversenyeken is szépen helytálltak; a nyolcvan-kilencven induló közül mindig az első húsz között végeztek.

A világverseny győztese óriási lehetőségeket kap. Egy évig járhatja a világot, hogy politikusokat, ismert embereket nyerjen meg egy-egy nemzetközi karitatív ügy segítésére. Magyarországon a verseny győztesei szintén jótékonykodnak. Olyan gálaesteken lépnek fel, amelyek bevételét például beteg gyerekek támogatására fordítják.

Több mint ezer lány jelentkezik évente a Miss Universe Hungary versenyre, amelynek legutóbbi döntője, az ezen részt vevő lányok felkészítése, majd a helyezett lányok világversenyre utaztatása Fásy Ádám szerint 15-18 millió forintba kerül. A költségek töredékét a Miss Univese világverseny állja. A többire Fásy Ádámnak kell szponzorokat találnia.
- Nem ígérek semmit a lányoknak, mert nem kereskedni akarok velük. Természetesen mellettük állok és megvédem őket azoktól, akik csak kihasználják a szépségket. De az már rajtuk múlik, hogy mit kezdenek a lehetőségeikkel - mondja. - Azt hiszem, egyik királynőnk sem csalódott, annak ellenére, hogy egyedül az 1993-ban győztes Pardy Zsanna maradt meg a modellszakmában. Ő jelenleg Angliában dolgozik.
Fásy Ádám szerint nem akármilyen lehetőség 30 napig egy világversenyen Magyarországot képviselni. A lányokat alaposan felkészítik, és ruhákkal, meg jó tanácsokkal is ellátják őket.

- Az utazás tényleg fantasztikus volt, lehet, hogy soha nem jutottam volna el Bangkokba - meséli Patkó Dóra, Miss Universe Hungary '92. - A ruhát azonban, amit itthon a világversenyre kaptam, a legjobb indulattal is csak katasztrofálisnak nevezhettem. Amikor megláttam, hogy Miss Franciaország az egyik legnagyobb francia divatház modelljében pompázik, végső elkeseredésemben és szégyenemben azt hazudtam, hogy a ruhát sajátkezűleg varrtam. Így mindenki csak elnézően mosolygott. Nekem névjegykártyám sem volt, a legnagyobb fogadásokon papírzsebkendőre írogattam a nevemet.

- A barátommal Bécsben, a saját pénzünkön vásároltunk királynőhöz méltó öltözéket - emlékezik vissza Fórián Szilvia, a honi verseny 1994-es győztese.
- Magyarországról jöttem, s ez meg is látszik rajtam, mondtam volna legszívesebben - mondja keményen Harsányi Andrea, aki 1995-ös királynőként nemrég vette le a koronát. - Pedig a versenykiírásban nem volt benne, hogy csak milliomos családok leánykáinak érdemes jelentkezniük.

- Sajnos a versenyekre tényleg nem mindig a legmegfelelőbb lányok jelentkeznek - szögezi le Dévai Kovács Gyula, a Miss Universe Hungary sajtófőnöke. - Sokan közülük nem elég okosak, intelligensek, nem egyszeri kalandnak fogják fel a versengést, hanem mindenáron a szépségükből akarnak megélni. Talán vonzóbbá, rangosabbá lkellene tenni a szépségversenyeket. Most azonban még arra sincs elég pénz, hogy igazán jól menedzseljük a győzteseket.
Dévai Kovács Gyula szerint a verseny senkinek nem jó üzlet:
- Ebből a rendezők nem profitálnak, hiszen ezt csak alázattal - nem nyereségvágyból - lehet tisztességesen csinálni.
Fásy Ádám szerint azok a lányok, akik valami miatt csalódottnak érzik magukat, legalább azzal vigasztalódhatnak, hogy királynősködésük alatt jó ügyet szolgáltak, segítettek például a beteg gyerekeken.
- A szerződésünk szerint a lányok minden jövedelméből 20 százalékot levehettem volna, de én ezzel a lehetőséggel soha nem éltem. Nem egy lányt mi tanítottunk meg viselkedni, öltözködni, szépen beszélni. S már ez nagy nyereség számunkra - vélekedik a nemzeti igazgató.

Patkó Dóra Egerben él, végzős angol-biológia szakos főiskolás és közben óraadó angoltanárként dolgozik:
- Mindig vágytam arra, hogy valami rendkívüli történjen velem. A világverseny ilyen volt. Sztárokkal talákoztam, olyan pompában éltem egy hónapig, amiről csak álmodni lehet. Lehetőséget kínáltak ugyan külföldi modellkedésre, de annyira bizonytalannak tűnt az egész, hogy nem mertem belevágni. Inkább a biztosat választottam, hazajöttem. Bekopogtattam Magyarországon egy képes magazin szerkesztőségébe, mivel Törökrszágban, a Best Model of the World nemzetközi modellversenyen megkaptam a legsármosabb modell díját. Kíváncsi voltam, van-e esélyem arra, hogy az újság címlapjára kerüljek. Azt mondták, majd értesítenek. Azóta évek teltek el - meséli Patkó Dóra, majd így folytatta: - Amikor tanítani kezdtem, sokan megjegyzéseket tettek: "Na mi van, a királynőnek nincsenek más lehetőségei a pénzkeresésre?"

Fórián Szilvia fővárosi szépségszalonjában próbálja királynői címét kamatoztatni: a karcagi lány most tanulja, hogyan kell üzletasszonyként megállnia a helyét.
- Meg sem fordult a fejemben, hogy fotómodell vagy manöken legyek - jelenti ki határozottan. - Kozmetikus vagyok, imádom a szakmámat. A régebbi törzsvendégeimet még ma is én kezelem. Nagyon tanulságos volt az az egy év, amíg én hordtam a koronát. De nem tudom, bizonyos helyzetekben mit csináltam volna, ha a barátom nem áll mindig mellettem. Ő sok mindentől megóvott.

Harsányi Andrea egyelőre még a királynőségét piheni ki. Nyelvet tanul, könyvelői végzettségével szeretne hamarosan elhelyezkedni.
- Nemrég felkerestem egy modellógynökséget. azt mondták, nem vagyok divatban. Most a kicsit fiús, kislányos külső a menő, én meg nagyon nőnek nézek ki - mondja.
- Úgy érzem, az elmúlt hónaokban annyit tapasztaltam, mint más húsz év alatt sem. csodálatos volt a koronázásom, amikor mindenki engem ünnepelt. Aztán másnaptól szinte dróton rángattak: ide kell menni, azt kell tenni, ezt vedd fel, azt mondd az újságíróknak - mondja Andrea, és hozzáteszi: - Sajnos én képtelen vagyok könyökölni, hideg fejjel céltudatosan előrenyomulni. Édesanyám tanítónő, egyedül nevel minket az öcsémmel. Nincs sok pénzünk, így anyukám varrta a királynőségem idején a fellépő ruháimat. Ha a családom nem áll mellettem, nem tudom, hogyan keveredtem volna ki ebből a kalandból. Ha mostanában felismernek, vagy megszólítanak az utcán, boltban, taxiban: "Ugye, maga szépségkirálynő volt?", kedvesen mosolygok és inkább azt mondom: biztosan összetévesztenek valakivel.

Deák Andrea az új Miss Universe Hungary szépségkirálynő tavaly decembertől. A 18 éves budapesti lány alig fél évet végzett el egy székesfehérvári főiskolán. Most a rangja miatt egy évet halaszt. Édesanyja nem örült a királynőségnek, mert nagyon félti a csalódásoktól. Úgy érzi, a lánya nehezen dolgozza fel a hirtelen ölébe pottyant sikert. Abban mégis egyetért Andreával, hogy ki kell használni a kínálkozó lehetőséget.

Részlet a Molnár Csilla Andreáról szóló riportból: "A múlt héten japán forgatócsoport érkezett Magyarországra, péntek-szombaton kellett volna csillának fölmennie, mert szerették volna fényképezni, de ő először mondta azt, hogy nem akar menni. Még figyelmeztettem is, hogy Csilluka, menjél, hátha most jön be az a valami. Nem ment föl. A búcsúlevelében azt írta nekem: anyuka, nem bírom tovább..."

Féderer Ágnes

vissza