|
A botrányairól hírhedt magyar származású
Gábor Zsazsa exkluzív nyilatkozatot adott Hollywoodban a Reformnak. Jelen
volt a férj-arzenál legújabb tagja, az a német herceg, aki állítólag a
tragikus sorsú Molnár Csilla fejét is elcsavarta.
Gábor Zsazsát Los Angeles-i szállodai
szobámból hívom. Hollywoodi otthona annyira van tőlem, mintha Székesfehérvárott
keresnék valakit. Amerikában az ember gyorsan hozzászokik, hogy "távlatokban"
gondokodjon. A kagylót természetesen a titkár veszi fel. Bemutatkozom,
elmondom, mit szeretnék. "Kérését továbbítom a hercegnének. Egy óra
múlva jelentkezzék" mondja. És hatvan perc múltán örömmel közli,
hogy a hercegné hajlandó szóba állni velem, de csak telefonon. Öt percet
várok a kapcsolásra.
Óránként tízezret
- Miről van szó? - kérdezi Zsazsa üdvözlés
helyett.
Elmondom, hogy Budapestről jöttem, újságíró vagyok és a Reform című magazin
részére szeretnék interjút készíteni.
- Hallottam erről az újságról - mondja Zsazsa. - De a magyar újságíróktól
félek, csupa ostobaságot írnak rólam, pedig én jó ember vagyok, és mindig
büszkén valottam, hogy magyarnak születtem.
Kis szünet után elutasító:
- És ha szóba sem állok magával?
- Egy olyan igazi magar, mint ön, egy Magyarországról érkezettel?
- Kíváncsivá tett.
- Ebben reménykedtem.
- Nincs időm. Minden reggel négykor kelek, diktálom a könyvemet, utána
reggelit készítek a hercegnek, kilenckor stúdióba megyek. Rengeteget dolgozom.
A munka fiatalít. Boldog vagyok, mert még soha senkire sem voltam féltékeny.
- Nem találkozhatnánk mégis? - szakítom félbe.
- Egyáltalán nem érek rá. Délben forgatok, portré készül rólam, óránként
tízezer dolárt kapok, nekem nagyon drága minden percem.
- Zsazsa, ezt nem teheti meg velem. A maga kedvéért utaztam Los Angelesbe.
- Hazudik - nevet Zsazsa. - Imádom, ha valaki ügyesen hazudik. Egy óra
múlva legyen itt. Ha közben elmennék, sajnálom.
"Nekem eszem is volt..."
Nincsenek illúzióim. Boldog vagyok,
hogy Zsazsa fogad. Otthon talán majd nem értik a lelkesedésemet - tűnődőm
a fekete taxis mellett. A friss benyomások elkábítanak. Előző este csupa
amerikaival voltam egy társaságban. Amikor meghallották, hogy magyar vagyok,
azonnal Zsazsát említették. Mert Zsazsáról mindenki tudja, hogy magyar
származású. Mert Zsazsa fogalom. Szeretik a sikeres embereket. És Zsazsa
sikeres. Kapcsolatai vannak, bejáratos a legjobb körökbe, otthon érzi
magát Amerikában.
A titkár vezet be a nappaliba.
Zsazsa úgy fogad, mintha évek óta ismerne. Nem köszön, rögtön közli: tegnap
huszonöt fős vendégsereget látott vacsorára, ő fözött nekik, igazi magyar
ételt, a házáért most kínáltak tízmillió dolárt, de nem adja el, nincs
szüksége pénzre.
- A könyvemért kétmilliót kapok. Szenzációs könyv! És csak jót írok a
magyarokról. Pedig ők nem szerettek engem...
Zsazsa mellett ül szótlan, komor férje, a volt magyar szépségkirálynő
egykori lovagja, egy echte német herceg.
- Én is szépségkirálynő voltam otthon 1939-ben - mondja zsazsa. De nekem
eszem is volt hozzá. Az a kis szerencsétlen nem tudta elképzelni, hogyan
lehet élni, és hogy egy férfi nem nősül okvetlen... Én imádok élni és
soha senkiért nem lennék öngyilkos. Lefeküdni mindenki tud. És a herceg
miért ne feküdt volna le azzal a kislánnyal? A lefekvés? Mit számít egy
lefekvés?! Apukám okos ember volt, azt mondta: egy gyerektől a jó nevelést
senki nem veheti el. Én svájci intézetben szereztem a műveltségemet, igaz,
csak 15 éves koromig, mert akkor elvett egy török nagykövet feleségül
és az élet iskoláztatott tovább. A tuniszi király is el akart venni. És
még hányan!
Zsazsa nem várja a kérdéseket, időnként gyorsan angolra vagy németre vált.
Néhány mondatban összefoglalja a hercegnek, amit elmondott. A hercegi
férj szótlan bólogat.
- Nincs több időm. rohanok a forgatásra. Ha akar, velük jöhet.
Mert Amerika elolvassa
Mert Zsazsa, mint később megtudom,
a felvételeken lovagolni fog, ezért a herceg lovaglóruhába öltözött. A
fekete limuzin a bejárat előtt áll. Suhanunk Hollywood utcáin. Kicsit
meg vagyok hatódva attól, hogy ilyen kocsiban ülök.
- Sose tagadtam le az életkoromat - hadarja Zsazsa. - az életkorom nem
számít, csak az agy. Ha valaki tud gondolkodni, talpon marad. annyira
szurkolok a magyaroknak, hogy most is tudjanak gondolkodni... Anyám 85
évesen is mindent tud a világról. Az embernek legyen kedve élni, a többi
magától jön. Nekem is volt sok boldogtalan napom. Nem voltam mindig az
élmezőnyben. De hinni kell. És dolgozni. Én akkor vagyok a legboldogabb,
ha valaki azt mondja: köszönöm. És ha látom a hűséges állataimat. A lovaimat.
Most oda megyünk, ott forgatunk.
- Annyiszor említette a boldogságot. Mit tart boldogtalanságnak?
- A boldogtalanság, ha a gyerekkel baj van. Az én gyerekem szép, okos,
magyar gyerek, de olyan, mint az amerikai gyerekek: nem tud küzdeni önmagáért.
Most vettem neki 500 ezerért egy házat, a lányom mégse boldog. Én annyi
szépre emlékszem Magyarországról. Gyuri, miért bánnak velem ott olyan
gyalázatosan?
- Csak a botrányairól hallottunk.
- Botrányok! Az nem számít, hogy mindig magyarnak vallottam magam? Hogy
beszélek hat nyelvet? Hogy szakmai sikereim vannak? Hogy Amerikai szeret?
Mit gondol, miért adnak kétmilliót a könyvemért? Mert Amerika elolvassa.
A forgatás színhelyén azonnal megmozdul minden, amint zsazsa kiszáll a
limuzinból. Úgy mutat be a rendezőnek, a riporternek, a lovászmesternek,
mint régi ismerőst. Körbeadja neki dedikált Vádak és gyónások című könyvemet,
s mintha olvasta volna már, dicsér, milyen nagyszerű író vagyok. Egyszerre
négyfelé figyel, mindenkihez van egy jó szava, mosolya.
- Minden hétvégén lovagolok. Jöjjön, megmutatom a lovaimat.
"Írjon rólam igazat!"
A rendező mellénk lép, javasolja, hogy
kezdeni kellene. A lovász kivezeti a lovat. zsazsa fogja a kantárat és
nyilatkozik. Jól beszéli az amerikai angolt, de ha szerepel, szándékosan
töri a nyelvet, mert tudja, az külön ízt, zamatot ad a beszédének. Abszolút
profi!
A forgatás után egy olasz vendéglőbe indul a stáb. Zsazsa hív, hogy tartsak
velük. Jó étvággyal eszik, nem vigyáz az alakjára. Közben is cseveg, bámulatos
az energiája.
- Mindenről írok a könyvemben, csak arról nem, hogy a papa meghalt. Azt
nem tudom tudomásul venni. És maga azt írja meg, amit látott. Írjon rólam
igazat!
Összepuszilkodunk, mint régi barátok. A herceg csak bólint, nem nyújt
kezet. Megérzi rajtam a proliszagot, ezért viselkedését megbocsátom. Elúszik
a limuzin és nyomában port verve a forgatócsoport valamennyi kocsija.
Hirtelen ráébredek, hogy Zsazsa mindent elmondtott, amit akart, és "ott
lettem hagyva".
Asperján György
* * * * *
És a Csilla-ügy?
Amikor megkaptam Asperján György kéziratát
és fotóit, hosszasan elnéztem Zsazsát, pletykalapvilágsztárunk arcát.
Harminc-harmincöt éves lányaink is megirigyelhetnék. Mennyit szenvedhetett
érte, hányszor felvarrhatták, kivasalhatták. De hát szépnek lenni nemcsak
női hiúság, üzlet is. Sokba kerül, de sokat is hoz: óránként tízezer dollárt.
Ha jól emlékszem, másfél évtizede összeakadtam London Richmond nevű előkelő
negyedében egy helybéli szupercsóró 20 szobás villájában valakivel, aki
azt állította, hogy Gábor Zsazsa éppen ügyeletes szeretője. A playboy
elpanaszolta milyen nehéz a sorsa, nem maradhat tovább, haza kell repülnie.
Az öreglányhoz vagy a vén banyához? Már nem emlékszem pontosan melyik
kifejezést használta, tény hogy már 1974-ben előre haladott korú hölgynek
képzeltem el. S tessék, még ma is milyen jól tartja magát. Ámbátor a kezek
árulkodnak, dédnagymamaujjak már ezek. Gyakrabban kellene fehér glasszékesztyűt
viselni. Nem is értem, miért nem fizetnek le néhány divatdiktátort, hogy
újra minden hölgynek előírja.
De nézzük Zsazsa férjarzenáljának újabb
díszpéldányát. Igazi kékvérű, herceg. S kétszeresen is rokonságban áll
Magyarországgal. Ki gondolná, hogy ez a tisztelt úr, aki kedvese volt
máltán a mi tragikus sorsú Molnár Csilla Andreánknak? Emlékszem, milyen
nagy címlapsztori volt az NSZK-beli botránylap, a Bild címlapján. Azt
hiszem, sokak számára máig rejtély, hogyan tudta őfensége oly rövid idő
alatt levenni lábáról a mi kis fonyódi hamupipőkénket. Jól nézzétek meg,
szép lányok, ilyen mesebeli hercegről álmodtok-e? Nos, a love összejött,
annak rendje-módja szerinte, francia pezsgővel, baldachinos ággyal. S
ha e szótlan hercegi figura nem ilyen csélcsap, s megtartja arájának Csillát,
ő még mindig élne. Csakhogy Zsazsa közbelépett. Képzelhetik azt a perpatvart.
Zsazsa, a rutinos férjszerző bajnok győzött. Hát kedves Asperján Gyuri,
egy kicsit elmentél a téma mellett, de így is szép munka volt, ám ha ezt
a kékvérű, unalmas figurát is megcsíped, megtudhattuk volna, mi is történt
ott Máltán.
(tőke)
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK, REAGÁLÁSOK:
Somogyország,
1989. június 30: Mocskolják a szépségkirálynőt
|