MINDEN MARAD

Minden másképp van. Szerencsére. Ez az első érték, újranézve, a Filmmúzeum csatornán Dér András filmjét, a Szépleányokat. Ma már ezt nem lehet megcsinálni, naiv és kiskorú báránykákat nem lehet vásárra vinni, nem lehet kevesebbet fizetni egy országos szépségverseny győztesének fellépti díjként, mint amennyi az útiköltsége, jogrendszer van, nő a jogbiztonság, ügyvédek és menedzserek hada védi a tehetséget és a különlegességet a kizsákmányolástól.
Olyan nem eshet meg, mint ezekkel a leánykákkal, hogy jön egy szobrász, ezer forint ellenében meztelenre vetkőzteti őket, egy csapat rossz arcú pasi tapogatja körül szegényeket, és közben két fotós eladja a "dokumentációt" külföldi szexlapoknak. Már csak azért sem történhet ilyen, mert az egyik fotóst Fenyő Jánosnak hívták, és ő már egyéb okokból sem tudja értékes tevékenységét kifejteni. Meg mintha Ernyey Bélának is lejjebb áldozott volna azóta a csillaga, nem tudja olyan könnyen eladni a nagymenot, szóval szépen, lassan, de helyükre kerülnek a dolgok.

Aha, aha. Rémes film a Szépleányok, de a maga korában azért bátor darab lehetett. Például a negatív főhőst Fodros elvtársként emlegetik, és hozzáteszik, hogy Moszkvában végzett. Igaz, szegény szépségkirálynő nagymamája, aki maga is párttag, e párt védelmében kénytelen elmondani, hogy mindenhol vannak ilyen emberek is, nem szabad általánosítani, de próbáltak volna meg más szoc. országokban hasonló szellemű mondatokat megereszteni ebben a korban. Persze ez már csak annak öröm, aki akkor is élt, és tudja, hogy minden centiért meg kellett küzdeni a demokrácia felé vezető úton, míg nem szakad az összes fronton át a szögesdrót.

Viszont, ha a negatív nosztalgiát kivonjuk az élmények közül, akkor miről is szól ez a film? Aljasságról, felelőtlenségrol, gazemberségről, rablásról, emberkereskedelemről, beteg lelkekről, kultúrszélhámosokról. Meg arról a furcsa élményről, hogy valaki mást mond az egyik mondatában, mint a másikban. Ernyei Béla például egyazon interjún belül hazudtolja meg a filmben önmagát. És ehhez jön még, hogy van egy halott a koporsóban, mindannyian látjuk, hogy mi okozta a tragédiát, és csodák csodája senki nem érez felelősséget semmiért. Biztosan megváltozott a világ? És hogy mondjak valami egészen felháborítót: szegény Molnár Csilla még mindig csak harmincöt éves lenne. Ha nem indul el a szépségversenyen.

Fáy Miklós